A birtoklás örökre befagyaszt az „én”-be, és örökre elválaszt a „mi”-től.

Áldott legyen a mulandóság, amely megújítja az életet.

Sokkal rémesebb a legrosszabbtól való félelem, mint a legrosszabb bizonyossága!

Nincsen olyan kevéske, melyben ne lehetne a legtöbbre lelni.

Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak – de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.

Sose nyiss ajtót, csak ha megnézted, ki az! Sose feltételezd, hogy tudod, ki áll a másik oldalon!

A bátorságot a legváratlanabb helyeken szokta megtalálni az ember. (…) Ne hagyj fel a reménnyel!

Ha nem hisz benne, akkor talán nem is létezik. (…) Lehet, hogy az tartja életben, ha hisz benne.

A diákok a felét hallják meg annak, amit a tanár mond, a felét értik meg annak, amit meghallottak, a felét jegyzik meg annak, amit megértettek… vagyis összességében nem sokat.