Az emberek örökké a holnapra készülődtek. Én nem hittem ebben. A holnap nem készülődött az emberekre. A holnapnak fogalma sem volt arról, hogy az emberek egyáltalán léteznek.

Minek a múltat felidézni, mikor a jelen annyival biztosabb, és a jövő annyival derűsebb.

A nagy szellemek mindig is ellenkezést váltottak ki a középszerű elmékből. A középszerű elme ugyanis képtelen megérteni azt, aki nem hajlandó vakon meghajolni a konvencionális előítéletek előtt, hanem bátran és őszintén kimondja a saját véleményét.

Nem szabad pirulni. Semmit se szabad szégyellni. Csillag és szemét a sorsunk.

az őszinte megbocsátás utáni megkönnyebbülésért.

Milyen áldás, hogy az idő elcsitítja a bosszúvágyat, enyhíti a haragot és a gyűlöletet!

A világ azoknak a kezében van, akiknek van bátorságuk álmodni, és akik vállalják a kockázatot, hogy az álmaik szerint éljenek – mindenki a maga tehetsége szerint.

A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz.

Siet loholva élni, s érezni is siet.