Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.
Érezhetném úgy, hogy az élet igazságtalan volt velem, mert elvette tőlem azt, ami a legfontosabb: a szerelmet. De más nők is léteznek, és minden szerelmi bánat elmúlik egyszer.
A szerelem boldogsága: annak örülni, ami előttünk van; ha csak egy pillantás is az.
Az elvárásokkal az a baj, hogy előkészítik a csalódást és a dühöt.
Még mindig a legműveltebbek kiváltsága annak ismerete például, hogy az embernek idegrendszere van (nem pedig „lelke”).
Szeressétek egymást, de ne csináljatok a szeretetből köteléket: hadd legyen az inkább mozgó tenger lelketek partjai között.
A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van, és nem arra, ami hiányzik.