Az ember sorsa gyakran jóval a halála előtt véget ér, a sors végének pillanata nem azonos a halál pillanatával.
A pallérozott elme számára a halál nem más, mint egy új kaland kezdete.
A boldogság önző, nem szereti az idegeneket.
Az emberek boldogtalansága gyakran fakad a kétségbeesett próbálkozásból, hogy olyasmit befolyásoljanak, ami nem tőlük függ.
A zárkózottak nem beszélnek… inkább cipelik.
Ha padlóra kerülsz, ha testileg-lelkileg a mélybe zuhansz, próbálj meg magadtól fölemelkedni. S előbb-utóbb azt tapasztalod majd, hogy a magasból húznak.
Mindazt, ami bennünk van, gyerekkorunkban ültették el bennünk.