A nép sokféle nyelven beszél, de egyforma szívvel szeret.
A magány fájdalmas, amikor az ember fiatal, de elbűvölő, amikor érettebb.
Lehetek csak tizennyolc, de már látom, hogy a világ két részre oszlik: a cselekvőkre és a figyelőkre. Azokra, akiktől beindulnak a dolgok, és azokra, akik csak baktatnak utánuk.
Miért szereted az egyik férfit, és a másikat nem? Miért van az, hogy az egyik pasas érintése hévvel borzongat meg, a másiké viszont hidegen hagy? Ez az igazi rejtély.
Semmi sem feszíti annyira túl, semmi sem teszi annyira tönkre az idegeket, mint a várakozás.
Könnyű az étvágyat fölkelteni, de kielégíteni annál nehezebb.
Szeretjük kitalálni a mások gondolatait, de nem szeretjük, ha mások kitalálják a mi gondolatainkat.


A Pokol nem is olyan rossz, ha van veled egy angyal.