Milyen nagy dolog egy ember és mégis milyen semmi.
Minden egyes fájdalom csavar rajtam még egyet. Mint egy ruhából a vizet, úgy csavarja ki belőlem az életet.
Vannak dolgok, amiket ki kell mondani, vagy meg kell látni, vagy meg kell találni.
A megszokás (…) rögzíti (…) a hibát.
Az emlékezet különös művész, átfesti az élet színeit, kiradírozza a középszerűt, hogy csak a szép vonásokat, a legizgalmasabb íveket tartsa meg.
Bár minden ember az volna, aminek látszik; vagy pedig ne látszanék olyannak, ami nem!
Aki fel akar törni az égbe, annak hinnie kell a saját csillagában.