Ilyenek vagyunk. Adjanak meg mindent, amit kérünk, és rögtön rájövünk, hogy az túl sok.
Barátaim egyenkint elhagytak,
akikkel jót tettem, megtagadtak;
akiket szerettem, nem szeretnek,
akikért ragyogtam, eltemetnek.
A legtöbb embernek van valamiféle szerzett szépsége – minél régebb óta ismered, és minél jobban szereted őket, annál jobban néznek ki.
Senkinek nem kötelessége, hogy szeressen – de senkinek nincs joga hozzá, hogy gyűlöljön.
Akinek a szerencse van megírva, ahhoz az magától is eltalál.
Hívj fel vagy látogass meg egy egyedül élő idős embert.
Magad is örök változás vagy. Miért kívánnád a többiektől, hogy olyanok maradjanak, amilyennek megszeretted őket?
