Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Vannak éjszakák, amelyek után nevet kellene változtatni, olyannyira mások lettünk.
Amikor végre megérted, hogy nem halsz bele abba, ha összetörik a szíved, (…) az már csalhatatlanul jelzi, hogy középkorú lettél.
A szent nem létezik a profán nélkül.
Akiben van bátorság magába zárni a fájdalmát, jobban felvérteződik ellene, mint aki panaszkodik.
Érdekes, hogy az ember agya tudja azt, amit a szíve nem hajlandó elfogadni.
A boldogság nem egyenlő az anyagi jóléttel… A boldogság mindenekelőtt abban áll, hogy az ember meg tudjon osztani a másikkal mindent: az örömöket és a rossz dolgokat.