Hiába fúrjuk-faragjuk életünk rejtelmes sziklatömbjét, minduntalan előbukkan rajta a sors sötét erezete.
A szerelem nem börtön. Senkinek. És ha ő másként érez, akkor nem érdemel meg téged.
Sokkal jobb pesszimistának lenni, mert annak csak egyszer kell tudomásul vennie a dolgok reménytelen voltát.
Az emberek rosszul mérik az időt – egyetlen mérték van, az átélés sebessége.
Ha téves hitben élsz, a hazugságot is őszinteségnek látod.
A szerelem határtalan, nem lehet korlátok közé szorítani.
Az élet közel sem elég hosszú, hogy mindent elvégezhessünk, amit szeretnénk.