A szeretet olyankor nyújt vigaszt és megnyugvást, amikor arra a leginkább szükség van. Reményt ad, amikor úgy érezzük, már egy szemernyi sincs.

A tudatlanság hitetlenné teheti az embert, a tudás soha.

Ha egy ember dramatizál, dramatizálása mögött rendszerint feldolgozatlan, traumatikus események állnak, amelyek régebbről erednek, mint a tulajdonképpeni indíték.

Még mindig nem sírt. Én már bőgtem volna. De a csajok könnycsatornájában több vegyi anyag van. Emiatt könnyebben sírunk, mint a férfiak. Becsszóra.

Kegyetlen a sors, hogy te egyre hűvösebbé és hűvösebbé válsz az ölelésemben, míg én lassan beleőrülök.

Vannak olyan férfiak, akikkel együtt építed a jövőd. És vannak olyanok, akikkel kapcsolatban tudod, hogy csak emlékeid maradnak. (…) Néhány emlék megéri az árát!

Az ember, ha olyan nagyon-nagyon szomorú, szereti a naplementéket.

Ha elveszítjük azt, akit szeretünk, lelkünkben csak a sebhely krátere marad, a szenvedés.