Mosolygok. Mindig mosolygok, ha valami fáj. Mi mást tehetnék?
Egyetlen gonosz és hatalmas ember elegendő ahhoz, hogy százezer más ember sírjon, nyögjön és átkozza az életét.
a levendula illatáért.
Aki menekül a félelme elől, arra ébredhet, hogy csupán a rövidebb utat választotta félelme beteljesedéséhez.
Aki kincset keres, nem a fellegekben, hanem a földben ás.
A naplemente is olyankor a legszebb, ha szabálytalan felhők borítják az eget, mert csak így mutatkozhat meg az a sok szín, amelyből az álmok és a versek születnek.
Egyszer egy filozófus azt kérdezte: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk?
Az ember élete nem kívül van, hanem bent, a lélekben. Ami kívül van, az közömbös… nem létezik.