Menjetek ki a természetbe, s ismerjétek meg egymást ott, ahol az ember őszinte lesz.
Mert várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat.
A szeretetet nem eheted meg, nem vehetsz lovat rajta, és a házadat sem fűtheted vele a hideg éjszakákon.
Minden olyan szerzemény, amely nem felel meg a ráfordított munkának, becstelen.
Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta.
Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra.
Nekem az kell, hogy nélkülözhetetlen legyek valakinek. Olyan kell, aki felemészti minden szabad időmet, határtalan egómat, segítőkészségemet. Aki az én szenvedélybetegem. Kölcsönös függőségem.