Mindig a jóval azonosítod magad, az erkölcsös viselkedéssel, és elhatárolod magad az erkölcstelen tettektől – annak ellenére, hogy csinálod őket. Így alakul ki a képmutatás.
Az emberek azt mondják, hogy az élet értelmét keressük. Én nem hiszem, hogy tényleg ezt keressük. Szerintem inkább azt igyekszünk megtapasztalni, hogy élünk.
A féltudás és a sznobizmus kísértései ellen senki sincs eléggé felvértezve.
Az emberek boldogtalansága gyakran fakad a kétségbeesett próbálkozásból, hogy olyasmit befolyásoljanak, ami nem tőlük függ.
Amikor elfogadod, amit már amúgy is tudsz, a többi jön magától.
Csak annak nem fáj semmi, aki nem szeret. A közönynek nincsenek idegvégződései.
Akit az istenek el akarnak veszejteni, annak először elveszik az eszét!