Megszoktam, hogy mindig kimondom, amire gondolok. (…) Az udvariasság mások becsapása, csak szép csomagolásban.
Valahol a világban valami hihetetlen dolog csak arra vár, hogy felfedezzük.
olyan fantasztikus könyvekért, melyek egész éjjel ébren tartanak.
A mai világban nehezen veszünk tudomást a csendről. Az űrt mindig kitölti a tévé, a rádió, esetleg egy autóduda hangja, vagy egy üres, semmitmondó társalgás.
A remény virág, amely csak akkor bújik elő és növekszik, ha öntözik.
Az unalom két ember között nem a hosszan tartó fizikai együttlétből fakad. A távolságból ered, a lelki-szellemi távolságból.
Az számít, mi vagy, és nem az, mit gondolnak rólad.