Mit számít, mit kap az ember, ha előtte elveszít mindent.
Megtiltottam magamnak az emlékezést, és rettegtem a felejtéstől: mintha borotva élén táncolnék.
A Facebookon lájkollak, csak a való életben nem.
Minden éjjel úgy aludtam el, hogy apám keze nyugodott a hátamon. Na, ilyenek az apák.
A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni.
Hallgatom a csendet, amelyet időről időre megszakít a mellettem alvó lélegzetvétele. Megsimogatom a kezét, de vigyázok, hogy ne ébredjen fel. A szavak mellett fontosak a tapintások, simogatások, ölelések, cirógatások.
A vallás egyik igazán ártalmas hatása, hogy arra tanít, erény megelégedni a nemtudással.