Képzeljük azt, hogy mind őrültek vagyunk! Ez megmagyarázna minket egymásnak. Megfejtene sok rejtélyt.
Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak – de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.
Az igazság győzelme a szelídekre és a türelmesekre vár.
Az emberek nem vaktában várják a holnapot, hanem a tegnap tapasztalataival; mindenki így él.
Az ember gonosz, és csak akkor híve a jótetteknek, ha mások művelik.
Ha az embernek ismételten azt kell tapasztalnia, hogy élete abszurd véletleneken múlik, önkéntelenül magába száll, szerény lesz.
Könnyebb szeretni, mint igazságosnak lenni; s tán igazságosabb is.