Az, mit ma megtanultunk,
jobban köt össze másnap.
S mire való a múltunk?
Hogy elmondjuk egymásnak.
A hajnal mégis az emberek örök reménye.
Élj lelked óhajtása szerint, hogy megtaláld, amit keresel!
Az emberi természet már csak olyan, hogy ha tüzet lát, tüstént odarohan: vagy segíteni, vagy gyönyörködni benne.
Amikor valóban megbocsátunk valakinek: elfelejtjük, amit ellenünk elkövetett.
Ha elszomorodom, ha tehetetlennek érzem magam, ha pillanatnyilag úgy érzem, hogy semmi nem lesz jobb, akkor sem veszíthetem el azt, ami életben tart: a reményt.
A többség elszántan kapaszkodik a meglévőbe; a haladás kerekét mindig egy kisebbség lendíti tovább.
A becsapás művészetének az az alapja, hogy emlékezzünk hazugságainkra.