Néha, nehéz körülmények között, összetévesztheti az ember az együttérzést a szerelemmel.
A boldogtalanság rossz dolgokat szül.
A hiúságnak nincsenek fokozatai, legföljebb az ügyességnek, amellyel eltitkoljuk.
Én már ilyen vagyok. Vagy rögtön felejtek, vagy egyáltalán nem felejtek.
Mindannyian hercegnőnek és hercegnek születtünk, a legtöbben azonban békaként végezzük, aki már abban sem hisz, hogy egy nap jön valaki és megcsókolja.
– A boldogság relatív. (…) És csak utólag ismerhető fel. Sose tudjuk, hogy boldogok vagyunk, csak azt, hogy boldogok voltunk.