A városban élve elfelejtjük, milyen fekete az éjszaka, milyen ragyogó a hold, milyen rengeteg a csillag.
Egyesek hajlamosak elfelejtkezni arról, akivel mindennap találkoznak, sokkal inkább, mint bárki másról.
Kíváncsi vagy, hogy lehet küzdeni a szegénység ellen? Dolgozni kell.
Hiszen mindenki csak olyan életet élhet, amilyet csinált magának. Tehát mind emocionális, mind racionális szempontból azt kapja vissza, amit beletett az életbe.
Hogyha megszoktál egy embert, de akár egy helyet vagy életmódot, és aztán hirtelen le kell róla mondanod, fájó ürességet érzel utána.
Könnyebb szeretni, mint igazságosnak lenni; s tán igazságosabb is.
Vannak akik csak túlélik a napot és vannak akik élvezik minden percét. Te hová tartozol?