A nők olyanok, akár az őzek (…). Nem lehet csak úgy nekik rontani, be kell cserkészni őket…
A magány olyan kert, amelyben elszárad a lélek; az itt termő virágoknak nincs illatuk.
Légy ura indulatodnak, mert ha az nem engedelmeskedik, parancsolni fog.
Pénzzel és tárgyakkal (…) nem lehet megváltani azt az időt, amit két ember adhat egymásnak az életéből.
Az intelligens ember majdnem mindent nevetségesnek talál, az érzékeny ember szinte semmit.


Lehetünk egyedül, de attól még nem leszünk magányosak, és lehetünk emberek közt úgy is, hogy ugyanakkor magányosak vagyunk.