Ott voltam, majdnem egy karnyújtásnyira, és mégis ezer mérföldre tőle.
Akit az istenek el akarnak veszejteni, annak először elveszik az eszét!
Senki sem gondolja, hogy tartozna valamivel, ha időt kapott, holott ez az egyetlen dolog, amelyet még a hálás ember sem tud viszonozni.
Rendszerint könnyebb valakit vigasztalni, ha az ember maga is átélte a legmélyebb kétségbeesést.
Egy ponton túl (…) már nem az a kérdés, hogyan éljünk jól, hanem az, hogy hogyan haljunk meg jól.
A kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet.
Minél nehezebb elérnünk valamely dolgot, annál féktelenebbül vágyódunk utána.