Az élet csak azt kívánja az embertől, amivel már rendelkezik. Világos, hogy tulajdonképpen mindenki ugyanarra törekszik: a tökéletes nyugalomra.
A világon a legszomorúbb kifejezés az, hogy „lehetett volna”.
Az ember mindig éppen arra vágyik legjobban, amit soha, de soha nem kaphat meg.
Olvass el egy romantikus könyvet.
Nemsokára búcsút veszünk egymástól, és megígérjük, hogy minél hamarabb találkozunk, de közben meg vagyunk győződve róla, hogy ez az ígéret csak a búcsú percét hivatott megkönnyíteni.
Semmi értelme megalkudni, ha választhatja az ember a legjobbat is.
Bátorság kell ahhoz, hogy a szívünket megnyitva védtelenné váljunk, kockáztassunk, sebeket kapjunk, miközben folyton csak reszketünk magunkért és azokért, akik fontosak nekünk.