A lelkifurdalás annak a jele, hogy a jellem nem nőtt fel a tetthez. Jó cselekedetek után is van lelkifurdalás; a szokatlanság teszi, ami kiemeli őket a régi környezetükből.

Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel: „Mennyit örültem az elmúlt héten?”- sokszor riasztó eredményhez juthatna.

Csak mert nem engedek a kísértésnek, hogy megkóstoljam a bort, ez még nem jelenti azt, hogy nem tudom méltányolni a bukéját.

Bizonyosságra törekedni és elfogadni a bizonytalanságot… Kemény prés ez, mégis szorításából született meg minden igaz bölcsesség, ima, művészet.

Elszomorít, hogy az emberek mindig a kisebb ellenállás felé mennek, ahelyett, hogy valami magasabb szintű dologra törekednének.

A legnagyobb hiba abban van, aki nem a jobbaknak akar tetszeni, hanem a tömegnek.

Aki tudatosan nyugszik abban, amit megértett és igaznak talált, ténylegesen meditál. Ahogy tudatunk ily módon megtisztul, és erőre kap, egyszerűen jobb emberré válunk.