Nincs is a földön olyan szerelem, hogy mind a ketten egyformán szeressék egymást.
Kétféle ember él, az igaz, aki azt hiszi, hogy bűnös, és a bűnös, aki azt hiszi, hogy igaz.
Kinyitottam hát az ablakot, és vele együtt a szívemet. A szobát elárasztotta a napfény, a szívemet pedig elárasztotta a szerelem.
Szörnyű az a gondolat, hogy az embernek árnyoldala is van, amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll, hanem valósággal démoni dinamikájú.
Az ember minél öregebb, annál gyorsabban megy minden.
Boldogok a feledékenyek, mert a kudarcból is erényt kovácsolnak.
Mindannyiunknak egy élete van! Miért nehezítjük meg egymásnak?
Ha egy hatalom nem torolja meg, hogy semmibe veszik: vége.