A leírt vagy kimondott szavaknak megvan a maguk utóélete, és senki nem parancsolhat nekik.
A franciák azt mondják, hogy „elutazni annyi, mint meghalni egy kicsit”. Ezt sohasem hittem, mert szeretek utazni, s valahányszor vonatra szállok, úgy érzem, hogy újra éledek.
Az az életforma, amelyet az emberek dicsérnek, és sikeresnek tekintenek, csupán egyike az elképzelhető életformáknak. Miért túlozzuk el egyiknek a jelentőségét a többi rovására?
A barátság a találkozásokból táplálkozik, és meghal, ha megfosztják tőlük.
A büszkeség tréfa, melynek hallatán a bennünk lakozó idegen előbb-utóbb felkacag.
Nem akarok megfelelni senkinek!
Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg, vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt be a házba