Az erkölcs a közösség előítéleteinek az összessége.
A szerelemnek szüksége van távolságra, hogy levegőzni tudjon, mint ahogy a tűznek is szüksége van levegőre, hogy táplálhassa magát.
A gyermeki reményeket a felnőttek nem tudják elképzelni. A két karjukban hordják törékeny álmaikat, várva, hogy a világ elgáncsolja őket.
A fizikai rosszullét egy csapásra elfújja a lelki bajokat.
A kis tévedés mindig szörnyű nagy tévedéssé válhat, ha az ember ragaszkodik hozzá, ha elmélyíti azzal, hogy nagy feneket kerít neki, ha „végigviszi”.
Csak aki begyakorolta az egyedüllétet, az tud kettesben élni mással.