az életért.
A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.
Adj csak szabadságot a gyenge embernek, ő maga gúzsba köti és visszaviszi. Ostoba szív a szabadsággal se megy semmire!
Aggasztó magány költözött az életembe, s mégsem kívántam meg régi barátaim társaságát: sótlan diéta lett volna éhségemre.
Bizonyos élethelyzetekben muszáj lépni. (…) Dönteni kell, és ha döntöttünk, szilárdan ki kell tartanunk a döntésünk mellett.
Ez volt az a pont, mikor elért a világ végére – és lépett még egyet.