Aki kincset keres, nem a fellegekben, hanem a földben ás.
Barátaim egyenkint elhagytak,
akikkel jót tettem, megtagadtak;
akiket szerettem, nem szeretnek,
akikért ragyogtam, eltemetnek.
Másoktól várni a boldogságunkat éppolyan ostobaság, mintha másoktól várnánk, hogy helyettünk nőjenek fel, helyettünk tanuljanak, helyettünk szenvedjenek, örüljenek és éljenek.
Vannak, akik azért gondolkodnak, mert félnek cselekedni.
Semmit sem gyűlölhetünk vagy szerethetünk addig, amíg meg nem értettük.
Irigylésre méltó, aki képes megbocsátani, és valóban megfeledkezni egy sérelemről.
Ez már csak így van a barátokkal. Törvényszerű. Visszatartanak a szakadék szélén.
Nem fejlődhetsz, ha állandóan azok a dermedt pillanatok határoznak meg, amelyekhez folyton visszatérsz. És ha nem fejlődhetsz, nem is élsz.
Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa.