Amíg az ember el nem veszti embertársai becsülését, nem is képzeli, milyen teher volt a nyakán.
Megszületünk, s gyerekfejjel még azt hisszük, hogy itt valami mese vár, csodavilág – aztán rájövünk, hogy az egész csak pocsék, fárasztó realitás.
Azok a halottak, akikkel az ember szemtől szembe találkozik az utcán, általában élők.
Menj el bowlingozni egyet.
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása.
Rakj ki egy puzzle-t.
Félünk szeretni. És nem alaptalanul. Levetni az önzés páncélját, s meztelennek maradni mások között, közönyös és könyörtelen én-őrültek között, veszedelmes.