Az ember arra éhes, hogy úgy szeressék, ahogyan van.
Nem alszik mindenki, akinek csukva van a szeme. És nem lát minden nyitott szemű ember.
Az igaz szerelemmel úgy vagyunk, mint az éjféli kísértettel: mindenki beszél róla, de kevesen találkoznak vele.
Sose bízz az olyan szerencsében, ami a vállalkozás elején jelentkezik. (…) Az csak a sors trükkje, hogy rászedjen.
Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van.
Azt mondják, a tisztességes alku után mindkét fél boldogtalan.
Ha boldogtalan vagy, akkor gondolkodj. De ha boldog vagy, akkor ne. Minek elrontani? Alighanem valami nevetséges okból vagy boldog, és csak elrontod, ha belegondolsz.
Az ember fokonként azonosul a neki szánt vagy rákényszerített szereppel, akár megfelel ez a szerep személyiségének, akár nem.