Saját létezésünk ténye is majdnem túl meglepő ahhoz, hogy elviselhető legyen.
A világ nem ér véget a láthatónál. Ott a láthatatlan, és az sokkal nagyobb jelentőségű, mert sokkal mélyebb. A látható csak egy hullám a láthatatlanban. A láthatatlan az óceán.
Csak a mesékben engedhetik meg maguknak a hercegnők azt a luxust, hogy a hercegre várjanak, aki eljön értük a hófehér paripán, és megmenti őket. A való életben saját maguknak kell kirontaniuk a koporsóból és menteni, ami még menthető.
Talán hülyeség azért szeretni valamit, mert mindenki más is szereti, de ennél is nagyobb hülyeség, ha azért nem szereted, mert mások szeretik.
A viszonzatlan szerelem előbb vagy utóbb mindenkivel előfordul. (…) Még azokkal a lányokkal is, akiknek tökéletes az alakjuk, és rejtélyességbe burkolódznak.
A tudatlanság és a hatalom vészjósló keveréke előbb-utóbb belerobban a képünkbe.
Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!
Az egyik percben nincs semmid, a másik percben meg többet kapsz, mint amit el tudsz fogadni.