Látom a történelem legerősebb és legeszesebb embereit (…), és ezek az emberek benzinkutaknál és éttermi konyhákban robotolnak.
Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak – de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.
Gondolj a szépre, és széppé válik az is, amiben eddig nem láttál semmi szépet. Gondolj a jóra, és a rossz máris más értelmet nyer.
Gondold meg, hogy ez a nap soha nem virrad fel még egyszer!
Attól tartok, barátságon sokszor csupán egy bizalmas viszonyt értenek, aminek semmi köze az őszinte érzésekhez.
Hívjál vacsoravendégeket.
Nem én vagyok bonyolult, hanem a dolog, amiről beszélek.
Amikor az ember távol kerül a megszokott világától, hajlamos kalandorként viselkedni, hiszen ilyenkor a szokásos gátakat és előítéleteket is maga mögött hagyja egy időre.