A jóságot azért nem veszik észre az emberek, mert átlátszó, mint a víz és a levegő. Csak ha fogy, az vevődik észre.
Minden relatív, minden viszonylagos, minden csak formaság…
Az a bölcs, aki tudja, mit tud, és tudja, mit nem akar.
A világ megtör mindenkit, ám a töréspontokon erősödik, aki állja.
A szerelem szavai mindig egyformák, csak az adja meg az ízüket, hogy milyen ajakról hangzanak el.
Az a bátor, aki félelmei ellenére dönteni mer. Akit minden lépésekor zaklat az ördög, és akit örökös bizonytalanság gyötör, hogy vajon amit tesz, jól teszi-e.
Tömegnyi ember csendje: ez a legnémább, a legmélyebb, fenyegető és megható.