Nincs jó és rossz, csak hatalom van, és azok, akik túl gyöngék hozzá, hogy megszerezzék.
Az ember gonosz, és csak akkor híve a jótetteknek, ha mások művelik.
Megbocsátani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat az ablakon kidobni.
Ilyen furcsa állat az ember. Nem aszerint cselekszik, ahogy az igazságot megállapította, hanem aszerint állapítja meg az igazságot, ahogyan cselekedett.
Siet loholva élni, s érezni is siet.
Én pedig azt mondom, hogy a depresszió nem más, mint a „szív szemének” vaksága – vagyis a szeretet hiánya.
A csoda csakis azé, aki hisz benne.