A szeretetben megvalósul az a paradoxon, hogy két élőlény eggyé válik, és mégis megmarad kettőnek.
Nincs annál rosszabb, mint várni, anélkül, hogy tudná az ember, mi fog történni. A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál.
A mennyország egy tündérmese azoknak, akik félnek a sötéttől.
A gyáva ember képtelen a szeretet kimutatására, az a bátrak kiváltsága.
Egy társadalom civilizáltságának mértékét a rabokon lehet lemérni.
Fölfedeztem, hogy amint lehetőségünk nyílik engedni a kísértésnek, nyomban engedünk. Minden emberi lény kész rosszat cselekedni, csak a körülményektől függ, hogy valóban meg is teszi-e.