Néha körbenézek a világban, és felfordul a gyomrom. Miért nem erőltetik meg magukat az emberek egy kicsit? Semmit sem tesznek, mégis folyton csak elégedetlenkednek.
Ha valamit elengedünk és nem jön vissza hozzánk, akkor valójában sosem volt a miénk.
Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme.
Én igen makacs fajta vagyok. Én integetek a távolodó hajónak, míg a karom le nem szakad.
Nekem azt tanították, hogy a haladás útja se nem gyors, se nem könnyű.
Bolond, aki a bánatot táplálja ahelyett, hogy éhen veszejtené.
Erősítsd a képességeidet. Ne sodródj szelíden az áramlattal. Ússz! Használd, vagy veszítsd el!
