Mindenki képes arra, hogy boldogtalanul éljen, a boldogsághoz azonban nagy bátorságra van szükség – az már nehéz feladat.
A magány a pesszimizmus melegágya.
Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.
Évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
Ha nem törődünk testünkkel, hol fogunk élni?
Minden értelmes ember önfejűnek tűnik időnként.
Elvégre, aki engedelmeskedik neki, azt vezeti a végzet, aki meg el akar futni előle, azt vonszolja.
A távollét nem teszi okvetlenül szeretőbbé a szívet, de határozottan frissíti a szemet.