Néhány régi seb sohasem gyógyul meg igazán és a legszelídebb szóra is újra vérezni kezd.
Félünk szeretni. És nem alaptalanul. Levetni az önzés páncélját, s meztelennek maradni mások között, közönyös és könyörtelen én-őrültek között, veszedelmes.
A gazdagság nem a kincsek birtoklásából áll, hanem azok kihasználásából.
A fájdalom a maga különös módján mindenkiből új embert csinál.
Mindenkivel történik néha valami, de ha az ember megszokja a rosszat, akkor vége van az önbecsülésének.
Soha eddig nem volt ilyen kevés időnk arra, hogy ilyen sok mindent megtegyünk.
Néha csak azért kell egyedül lennünk, hogy hiányozzon számunkra valaki, és ismét szerelmesek lehessünk belé.
Ha gyanú férkőzik valakinek a szívébe, az olyan, mint valami lassan ölő méreg.