Nem szerethetlek, ha magamat nem szeretem. Az „együtt” boldogságát nem tudja megélni az, aki a sajátjáról lemond.

Vajon van-e értelme a hatalom megszerzésének, önmagunk megvédésének, ha közben el kell adnunk a lelkünket?

Keresd az új tapasztalatokat és kihívásokat.

Egy kapcsolatot éppen a kihívások hiánya, a megszokás tud megölni. Meg kell őriznünk azt a képességünket, hogy meglepjük a másikat.

Az ajándékozás fortélya az, hogy anélkül adj, hogy bármit is visszavárnál!

Ősi bölcsesség, hogy mielőtt beszélni kezdünk, érdemes megfontolni, hogy amit mondani akarunk, az: igaz-e? lényeges-e? jóindulatból fakad-e?

Kerülj ki a világ zűrzavarából, ülj le öt percre – szótlanul és tétlenül.

Nincs olyan inga, amelyik csak egy irányban leng ki! Ha a sors nagy örömöket hozott, elhozza a nagy szenvedéseket is. Persze lehet apró örömök és pirinyó bánatok között is élni… De érdemes?

Jogod van részt venni közösséged művészetében és tudományában, és részesülni mindabból a jóból, ami ezekből származik. Amit íróként, művészként, tudósként teszel, annak védelmet kell élveznie, és meg kell kapnod a lehetőséget, hogy ezek hasznát élvezhesd.

Megsérteni csak tisztességes embert és tisztességes asszonyt lehet; a tolvajnak azt mondani, hogy tolvaj, csak ténymegállapítás.