Minél többet tudsz meg az emberekről, csak annál jobban utálod majd őket.
Az, hogy „nincs”, hogy „elveszett”, hogy „elhagyott”, hogy „elmúlt” – fáj. Nagyon fáj. És mégis: lehet ez a fájdalom szép is.
Eszembe jutott a mondás, hogy két ember társaság, de három már tömeg, bár az én esetemben ez nem volt egészen igaz, mert nekem már a kettő is sok volt.
A dicsőség nem adhat gyönyört annak, aki lopta, nem pedig megszolgálta.
Csak akkor beszélj idegen nyelven, ha erre föltétlenül szükség van!
Az élet korántsem tökéletes, de (…) mégsem annyira reménytelen.
A boldogságot fokozni erényes cselekedet; a rosszat szaporítani bűn.