A szívünk mélyén mindannyian azt hisszük, hogy az ördögöt észre lehet venni, hogy már ránézésre látjuk a gonoszságot, de ez egyszerűen nem így működik.

A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.

Ha önfényedben élsz, hamar ellobbansz, és kapcsolataidat is elégeted.

A nő addig kacér, míg nem szerelmes.

Az emberek hajlandóak küzdeni azért, amit a sajátjuknak gondolnak, még akkor is, ha tolvajlással jutottak hozzá.

Ha a bölcs hülyének látszik, a kudarca nem okoz csalódást, sikere viszont kellemes meglepetés.

Senki sem maradhat örökké egy helyben. Még azok körül is megváltozik a világ, akik különben jószántukból nem mozdulnának.

Végül minden álom megtalálja a maga formáját: minden szomjúság számára van hullám, minden szív számára szerelem.