Finoman, rajongva csókolt meg. Megfeledkeztem a tömegről, a helyről, az időpontról, az okról… csak arra emlékeztem, hogy szeret, akar, és az övé vagyok.
Ha szerelmes vagy, akkor nincs szükség a beszédre. Akkor minden mozdulat, de még maga a csend is ékesen beszél.
A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen.
A zene magasabb rendű minden tudománynál és filozófiánál.
Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél – mindennél – rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk.