Ez nem a vég. Nem is a vég kezdete. De talán ez a kezdet vége.
Legalább ahhoz a jogunkhoz ragaszkodjunk, hogy egymás közt elpanaszoljuk a bajainkat.
Maradjon a jövő bizonytalan, mert ez az a szövet, ami befogadja vágyainkat.
Aki szent András napjára virradólag megakarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap böjtöljön.
A könnyű élet, a béke hamarabb megfojtja az embert, mint a kötél.
Mi a fontosabb: szeretni vagy szeretve lenni?
Kell valaki, aki vigyáz rád. Aki gondoskodik rólad, hogy minden rendben legyen. És az a valaki én akarok lenni.