a lélegzetvételért.
Az ember fejlődésének sem használ jobban, mint a krumpliénak, ha mindig újra meg újra ugyanabba a kiélt földbe plántálják nemzedékről nemzedékre.
Nem lehet szerelem nélkül maradandó és becses dolgot alkotni.
Amíg úton vagyok a Pokol felé, addig élvezem az utam.
Nem számolom a felüléseket, én csak akkor kezdem el számolni, amikor már fáj, amikor már nem bírom tovább, (…) mert ez az, ami igazán számít. Ez tesz téged bajnokká.
Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.