Bejelentkezés szükséges.
Káposztából a szalonnát kifelejti.
Elásott kincsben kicsi haszon.
Kazalban szénája.
Gyakran csekély vége a nagy készületnek.
Lágy kenyérrel várt vendég. (Azaz kedves vendég.)
A mit kéz rak, el is bontja.
Isten neki, vas kereszt!
Két éles tőr nem fér egy hüvelybe.
Lesz még nekünk lágy kenyerünk.
Rosz kántort is megszok a falu.
A fekete képnek fekete föstéke.
Kis ujjod mutatod, egész kezed kéri.
Kár után késő a bánkódás.
Kézzel hozzá, ha a kés nem fogja.
Az én kardom sem hül hüvelyébe.
A rosz házastárs házi kereszt.
Tolja a kereket, mint a jó szomszéd.
Késő szüken költeni kevésből.
Kapczája sem lehet.
Nincs áldás a hamis kereseten.
Kapuczinust nyelt. (Elrekedt.)
Nincs oly rosz kert, melyben ne teremne jó fü.
Ne nyulj ahoz kézzel, mit póznával sem érhetsz.
Kardot köszörül, békességet kér.
Kést üt szivébe, azt is megforgatja.
Megégette száját a forró kása.
Kevés nem árt, sok nem használ.
Ne tréfálj vén katonával.
Jó kemencze mellett könnyü a telelés.
Ördög vigye a káposztát, ha a disznó eldöglött.
Kecskepásztorságról uraságra menni.
Nem szól, ha a kerék kiesik is.
Nem mind kevély, ki parancsol.
Csak a vajasát eszi a kásának.
Katonának szép a neve, eb az élete.
Ugy kért, ugy kért, majd lement a bőr a térdiről.
Kecske sem menne vásárra, de csapják hátul.
Hol kincse, ott szive.
Eltette a kapczát. (Elillant.)
A mely karó magasra nő, ritkán szokott erős lenni.
Nehéz két urnak szolgálni.
Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.
Meghozta az igaz kenyér. (Olyan sorsra jutott, minőt érdemelt.)
Kard ki! kard.
Ugy forog a kerék, ha kenik.
Elfogy, mint a kaszafén.
Összeesküdött mint sut a kemenczével.
Jó katona mellett szivet vesz az ujoncz.
Áldott, mint a darab kenyér.
Aki képiróságot akar tanulni, nem megy a kovácshoz.