Üdvözlünk!
Felhasználónév vagy Email cím
Jelszó
Emlékezzen rám
Felhasználónév
E-mail
☰
Bejelentkezés szükséges.
Erich Fromm
Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés – az döntés, ítélet és ígéret.
Az élet folyamatos újjászületés. Legtöbbünk számára az az igazi tragédia, hogy meghalunk, mielőtt igazán megszülettünk volna.
Ki vagyok én akkor, ha az vagyok, amim van, de elveszítem, amim van?
Nem az a gazdag, akinek sok mindene van, hanem aki sokat ad.
A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeressék, és nem abban hogy ő szeret.
Az anyai szeretet természeténél fogva feltétlen.
Csak az az ember képes arra, hogy hűséges legyen másokhoz, aki bízik önmagában.
A szeretetben megvalósul az a paradoxon, hogy két élőlény eggyé válik, és mégis megmarad kettőnek.
Ha azt tudom mondani valakinek, hogy „szeretlek”, tudnom kell azt is mondani: „Szeretek benned mindenkit, szeretem rajtad keresztül a világot, szeretem benned önmagamat is”.
Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire, teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy szeretetünk majd szeretetet hoz létre a szeretett személyben is.
Köszi!
