Bejelentkezés szükséges.
Annyi, mint száz husz gémnek hatvan keszeg.
Ha lehetne, földre sem hágna.
Fübe harap.
Gallér alá pök. (Megszégyenit, megront.)
Soha nem mond a koldus eleget.
Furcsaság néha többet végez a csontos erőnél.
Gazda szeme hizlalja a jószágot.
Oda fut az ember, hová a többi tódul.
Ha szomoru a gazda, gazdasszony is az oka.
Sok kevélyt, bolondot csinál a gazdagság.
Érett ganéj, öreg leány hamar hasznot hajt.
Jól felkötni a gatyát.
Szerencsés gazdasszony: nagyobbat tojik a tyukja, mint másnak a ludja.
Ott sem fonják kolbászból a sövényt.
Résen a füle.
Sok gődény a tavat is elhordja.
Megenném a szép asszony főztét.
Jó a hosszu kolbász és a kurta predikáczió. Sz.
Énekel a koldus, ugy kap alamizsnát.
Hiába tömjénezed a ganéjt.
Nem lesz abból kovács, ki kalapácsot nem vesz kezébe.
Gondolkodik, mint féllábon a gólya.
Megeszi konczát, másnak hagyja csontját.
Átkozott a száz esztendős gyermek.
Gróf is nemes, ha hazafi.
Rühöt vakar, ki a gonoszt dicséri.
Nehéz a görbén nőttet sugárrá nőtetni.
Minden bornak végén a furkója.
Alszik, mint a gözü.
Szegény a koldus, ha király is a neve.
Kit isten meg akar gyógyítani, egy száraz fügével is meggyógyítja.
Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán.
Aranynyal, ezüsttel ha koncz nincs, jól nem lakik ember.
Száz gyanu közt kilenczven kilencz helytelen.
Szántatlan földön gaz szokott teremni.
Nem kell minden szálkából gerendát csinálni.
Gazdag hizik, szegény bizik.
A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát.
Koldustól a botot kéri.
Gazdagnak is kettő az orralika, mint a szegény ember disznajának.
Elég gazdag, ki senkinek nem adós.
A gyermek hamar örül, hamar sir.
Gebéből lesz a tátos.
Hanyatt homlok a gombóczhoz, immel ámmal a dologhoz.
Kétszeres guzs nehezen szakad.
Ki a földön ül, nem nagyot esik.
Jó a kivánság, de módjával.
Rosz gazdasszony, ki a ház körül dolgot nem talál.
Másra keni kormát.
Félre áll a kontya.