Az a tapasztalatom, hogy minél kevésbé vársz valakit, annál pontosabb lesz.
Mindenki csak annyit kap vissza az életétől, amennyi energiát beletesz.
Ha valaki egyszer belopja magát a szívedbe, örökre ott marad.
Az, hogy a fájdalom jön, majd elvonul, csak látszat. Valójában olyan, mint a cölöp: néha kilátszik, néha elfedi a víz, de mindig jelen van.
A halálos veszélyek és örökös küzdelmek között élő férfi lelke sokkal fogékonyabb a lelki nagyságok megbecsülése iránt, mint a béke eseménytelenségeiben elpuhult és nagyobb indulatokra képtelen emberé.
Minden csak viszonylagosság a földön.
Nincs más, csak a múlt, a kézzelfogható és lezárt múlt, amin már nem lehet változtatni.
Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát.