Úgy látszik, ha az embernek mindene megvan, csak akkor boldogtalan úgy istenigazában.
A lehető legegyszerűbben közelítsünk meg mindent, de annál semmivel sem egyszerűbben.
Nem látni azt, akit szeretünk – elvonási tünetekkel jár. Egész testével érzi az ember, hiányzik valami alapvető, mintha nem tudnál többé lélegezni vagy járni. Minden másnak csökken a jelentősége.
Egyszerűbb panaszkodni, mint kiverejtékezni a megoldást. És vég nélkül – sokaknak és sokszor elismételve ugyanazt – panaszkodunk!
Az életben maradás vágya és a halálfélelem művészi érzelmek.