A friss, tengeri levegőért.
Azért, amikor valaki segít megszervezni a gondolatainkat.
Azért, amikor egy festmény egy új perspektívát ad.
A felhők játékáért az égen.
Azért, amikor valaki mellettünk van a legnehezebb döntéseink idején.
A reggeli kávé illatáért.
Azért, amikor valaki mellettünk ül csendben és ez mindent elmond.
A pillanatért, amikor felismerjük, hogy nem vagyunk egyedül.
Az éjszaka csendjéért, amikor minden lelassul.
Azért, amikor egy rég elfeledett álom újra felbukkan.
A napnyugta látványáért, amely bearanyozza a horizontot.
Azért, amikor egy könnycsepp végiggördül az arcunkon örömtől.
Azért, amikor valaki megköszöni, hogy létezünk.
A színes virágcsokrokért, amelyeket ajándékba kapunk.
Azért, amikor valaki átölel, és érezzük, hogy minden rendben lesz.
A frissítő hideg italokért egy forró nyári napon.
Azért, amikor valaki felismeri a bennünk rejlő lehetőségeket.
A boldog találkozásokért régi ismerősökkel.
Azért, amikor valaki megért, és nem kell magyarázkodnunk.
Azért, amikor megtapasztaljuk a szeretet erejét minden nap.
Azért, amikor a kályha melege átjár egy hideg téli estén.
A cseresznyevirágok látványáért tavasszal.
Azért, amikor valaki meghallgatja a legmélyebb titkainkat.
A nap első sugaraiért, amelyek átmelegítik az ágyunkat.
Azért, amikor egy kedves szót kapunk egy teljesen idegentől.
Azért, amikor valaki finoman letörli a könnyeinket.
A frissítő záporokért, amelyek megmossák a világot.
Azért, amikor valaki megmutatja nekünk a város rejtett kincseit.
A csendért, amely a hóesés után következik.
Azért, amikor valaki emlékszik a kedvenc édességünkre.
Azért, amikor egy tiszta, csillagos éjszakán a végtelenségre gondolunk.
A forró csoki ízéért egy téli estén.
Azért, amikor valaki meglep minket egy régi kedvencünk visszatértével.
A szél fuvallatáért, amely végigsuhan a réten.
Azért, amikor egy barát vigaszt nyújt egy nehéz időszakban.
A pillanatért, amikor felismerjük, hogy minden rendben van.
Azért, amikor valaki elmondja, hogy mennyire büszke ránk.
Azért, amikor egy kedves üzenet vár ránk a postaládában.
A napfényes napszakokért, amelyek új lendületet adnak.
Azért, amikor egy ismeretlen helyen is otthonra találunk.
Azért, amikor egy idegen elmondja, hogy mennyire tetszik neki a mosolyunk.
Az esti ködért, amely beburkolja a tájat.
Azért, amikor egy dallam örökre a szívünkbe vésődik.
A nyári piknikekért, amikor csak élvezzük a természetet.
Azért, amikor valaki észreveszi az apró erőfeszítéseinket.
Azért, amikor egy finom sütemény emlékeket idéz elő.
A régi templomok harangszójáért.
Azért, amikor valaki egy különleges kéréssel fordul hozzánk.
A meleg tea ízéért egy hideg napon.
Azért, amikor valaki a karjainkba omlik, mert bízik bennünk.